Hogy „kondenzál” a kondenzációs gázkazán?
Sokszor sok helyen használt kifejezés az, hogy kondenz. Kondenzvíz, ami a lábunkra csepeg a kocsi légkondijából, mégse nagyon tudjuk mitől is kondenz a kondenz. A szó jelentése sűrített, préselt, és a kazánok esetében a kicsapódással van összefüggésben. Egy hagyományos kazán úgy működik, hogy egy adott fűtőanyag égetésével hőt nyerünk, és az égés során keletkezett gázok a füstnyíláson keresztül távoznak a levegőbe. Nem hiszem, hogy guggolt már valaha is valaki a kémény kivezető nyílásánál, de olykor ez a távozó gáz, akár kilencven fokos is lehet. Nem fölöslegesen sok az, az eget minek fűtjük? A kondenzációs gázkazán működésében pontosan ez a megfigyelés érhető tetten és az eljárás lényege ezt a hőveszteséget nyereségéé alakítani.
A kondenzvíz ugyanúgy létrejön hagyományos kazánokban is, a savas vízgőz pára formájában itt is kicsapódik a kémény falán. Ennek sok hátránya van, egyik legfőbb, hogy savas volta miatt hosszútávon kárt tesz a kürtő falában. Rövidtávon egyszerűen csak fölösleges. Ha a kimeneti ág eleve nem volna olyan forró, az a hő bennmaradna a fűtött otthonban, nem veszne el. A kondenzációs gázkazán kimeneti nyílásánál jellemzően negyven fok körüli értéket mérnek, köszönhetően a technológia sikeres alkalmazásának.
Hogy működik a kondenzációs gázkazán?
Az alapelgondolás egy kondenzációs gázkazán működése kapcsán, hogy a kimeneti oldal égésterméke már a rendszerben lehűljön olyan negyvenöt-ötven fok körülire. Ezzel biztosítja, hogy az a rengeteg hőenergia, ami egy hagyományos kazán esetében kilencven fokosan távozik a rendszerből, jobb esetben pedig a kéménykürtőt fűti, egy kondenzációs gázkazán esetén nem vész el. Gyakorlatban az alacsonyabb hőfokú égéstermék már a készülék belsejében így képes kicsapódni, így adván le a benne rejlő plusz hőenergiát. Ez elméletben szépen hangzik, a gyakorlatban egy tagolt belső hőcserélő alkalmazásával érik el.
A különbség már a kondenzációs gázkazán hatásfokában megmutatkozik. Egy hagyományos kazán átlagosan kilencven százalékos hatékonysággal működik. Egy kondenzációs kazánnál ez akár húsz százalékkal magasabb is lehet, ahol az extra tíz százalék a száztíz felett azt jelenti, hogy a fűtőanyag energiatartalmához hozzáadódott a kondenzvízből kinyert hőenergia is. Ez persze csak akkor jöhet létre, ha a biztosítjuk ezt az alacsonyabb hőfokot.
A kondenzációs gázkazán kihasználása
A kondenzációs kazán egy praktikus módja lehet a megtakarításnak, ha az ember jól alkalmazza. Ám sok felhasználó érzi csalódottnak magát az első pár hónap után, hiába az újonnan beszerelt kondenzációs gázkazán, a gázfogyasztás mégse mérséklődik. Miért is van ez?
Az üzemeltetési körülmények közt kell a ludast keresnünk. Ugyanis ha a kondenzációs gázkazán túl nagy teljesítménnyel fűt, a keletkező égéstermék olyan nagy hőmérsékletű lesz, hogy alig keletkezik a készülékben pára. Ez pedig így – bonyolultan tagolt hőcserélő ide vagy oda – olyan, mintha kondenzáció nélküli, hagyományos kazánunk lenne.
Amivel mégis el tudjuk érni a kellő hatást, az a minél kisebb teljesítmény és alacsony hőfok párosítása. Ha el tudjuk érni, hogy a fűtési idény minél nagyobb részében ez igaz legyen, a kondenzációs gázkazán jelentősen meghálálja az odafigyelést. Ami ebben segítségünkre lehet, az a hőleadó felületek megsokszorozása. Padló vagy falfűtéssel éppen ezért ez a hőtermelés hatékonyan kombinálható. Emellett hasznos lehet radiátoros fűtés mellett külső hőmérséklet szabályozós termosztátokkal vezérelni a kazánt. Ez sokkal egyenletesebb működést fog eredményezni.
Hogy a kondenzációs gázkazán jól van-e beállítva, magunk is ellenőrizhetjük. A készülék alatt találjuk az elvezető csövet, innen kell a kondenzvíznek folyamatosan csöpögnie megfelelő működés mellett. Ha üzemidőben ez a víz folyamatosan csepeg, akkor jók a beállítások.
condensing boiler gas in the boiler roomcondensing boiler gas in the boiler room
Kondenzációs gázkazán bevezetése
Ha fűtésrendszerünk modernizálására adtuk a fejünket, a kondenzációs gázkazán jó befektetés lehet. Ellenben fontos tudni, hogy a megfelelő kihasználásához pár előfeltételnek teljesülnie kell. Egyfelől a vezérlést ne akarjuk a régi termosztáttal megoldani. A megfelelő üzemelési hőmérséklet, mint láttuk kulcsfontosságú, ez pedig pontos hasonlítási alapot kíván. Legjobban akkor járunk, ha időjárásfüggő szabályozóra bízzuk a vezérlést.
A működési elv lényege ugyebár, hogy a fűtővíz kellően lehűljön, mire visszaér a kazánba. Ez azt jelenti, hogy elemi kérdés a rendszer hidraulikus beszabályozása. Sajnos ezek együttes teljesülése nélkül a kondenzációs gázkazán sem lesz képes azt a teljesítményt nyújtani, amit tőle várnánk. Rosszabb esetben ki-be kapcsolgatja majd a vezérlő, aminek hála nem sokat tudunk majd megtakarítani, viszont előfordulhat, hogy az egyik helység egyszer fagyos, másszor forró.
Ha úgy döntünk, hogy kondenzációs kazánt vezetünk be, erre a két pontra mindenképpen figyelnünk kell, jobb esetben gépész szakember segítségével alakítva ki a megfelelő beállításokat. Ugyancsak észben kell tartani, hogy a folyamatosan képződő kondenzvizet el is kell vezetni. Így ebben az esetben egy további csatornavezetéknek is helyet kell szorítanunk.